Ismét Székelyföldre hívogatjuk Önöket, de ezúttal egyedülálló módon repülővel érkezünk Székelyföld fővárosába. Sétát teszünk a fürdővárosban, Szovátán, sóbarlangot látogatunk, sétálunk a Mohos lápnál, a Szent Anna-tó és Gyilkos-tó körül valamint a Békás-szorosban. Betekintést nyerhetünk a Háromszék történelmi helyszíneire. Ellátogatunk Brassóba, Törcsvárra és egy szász erődtemplomba, megemlékezünk a Nyergestetőn, és elcsendesedünk Csíksomlyón.
1. nap:
“Délelőtt indulunk menetrendszerinti járatunkkal a Liszt Ferenc repülőtérről, és mintegy órányi repülés után érkezünk meg a Székelyföld fővárosa, Marosvásárhely közeli repülőtérre. Bérelt buszunkkal elsőként Szovátába utazunk. Itt található a világ legnagyobb heliotermikus tava, a Medve-tó, amely az alakja után kapta a nevét. A közös sétánkat követően a parajdi sóbányához vezet utunk, ahol a kései ebédünket is elfogyaszthatjuk. Utunkat folytatva a Keleti-Kárpátokban található Hagymás-hegységbe érkezünk, ahol a 200-300 méterrel fölénk magasodó, impozáns függőleges sziklafalakkal szegélyezett Békás-szorost az évmilliók során alakította ki a Békás patak. A szoroson végighaladva káprázatos élményben lehet részünk, ahogy a folyó mentén, lejjebb és lejjebb haladva, a szűkülő szoros eléri a “Pokol kapuja” és a “Pokol tornáca” nevű helyeket.
A sétát követőén a Gyilkos-tó mellett fekvő szállodánkba érkezünk meg, ahol a bejelentkezés után elfogyasztjuk a közös vacsoránkat."
2. nap:
“Különösen élménygazdag napnak nézünk elébe. A reggeli és a kijelentkezés után elsőként a festői és vadregényes Gyilkos-tó körül teszünk sétát. A tó varázsát a keletkezésekor elárasztott, fenyőcsonkjaival teletűzdelt fenyőerdő, a zöldes árnyalatú víztükör és a fölé magasodó Kis-Cohárd 1344 m magas sziklatömbje adja. A séta során idegenvezetőnk révén a tó legendáját is megismerhetjük.
Még kora délelőtt tovább indulunk, mert számos csoda vár még ránk ezen a napon. Spirituális élmény után vágyódva a Szűz Mária-kegyszobrot avagy a Székely Madonnát keressük fel Csíksomlyón. A Napbaöltözött Asszony képében megjelenített Mária alakját napsugárkoszorú övezi, lába alatt földgömb és holdsarló, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú. Bal karjában az áldást osztó gyermek Jézus látható, jobbjában jogar. A 227 cm magas hársfából készült kegyszobor készítését 1510-1515 közötti évekre teszik, alkotója mindmáig ismeretlen.
Folytatva utunkat útközben röviden megálluk az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert Nyerges-tetőn, hogy a kopjafáknál emlékezzünk meg a szabadságharcról.
Ezután a Hargita és Kovászna megye határán fekvő, legendás hírű Szent Anna-tóhoz és a Mohos-tőzegláphoz érkezünk. A két természeti képződmény kialudt vulkáni ikerkráterben található. Sétálunk a tó mentén. Medve jelenlétére nem kell számítanunk, mert csak esténként merészkednek le a tó vizéhez inni, de sosem árt az óvatosság. A tónak nincs forrása, hanem a légköri csapadék gyűlik össze a tölcsér alján, a víz pedig a földbe szivárog el, ezért a tó vízszintje rohamosan csökken. Előreláthatólag néhány évtized múlva a hajdani Mohos-tó sorsára jut, amelynek víztükre négyszerese volt a Szent Anna-tóénak. Szakavatott helyi vezetőnkkel fapallókon járva fedezzük fel a lápot. Megcsodálhatjuk az élő, a jégkorszakból származó, szigorúan védett növényfajokat. Megtalálható itt a tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya, és a nevezetes, visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű.
Kézivásárhelyen át vezet utunk tovább. Amennyiben a rendelkezésre álló időnk is lehetővé teszi, röviden megállunk a céhek városában, hogy felkeressük a főterét és a Gábor Áronnak állított szobrot.
Ellátogatunk Gelencre, ahol megtekintjük az UNESCO világörökség részét képező Árpád-kori templomot és a Szent László-legenda freskóit. A restaurált templom kőből rakott védőfala rusztikus szép haranglábat és temetőkertet is körülölel. Szinte minden építészeti korszak stíluselemei megtalálhatóak a templomon. A XIII. században épült a szentélye, a templomhajó mindhárom oldala, a déli és a nyugati kapu nyílásai. Szintén a gótika idejéből fennmaradt szentségtartó fülkéjén székely rovásírás jeleket azonosítottak. Fennmaradt a XIV. században faragott eredeti keresztelő-medence is. A falfestményeken újtestamentumi jelenetek, a Passió-sor fölött pedig a híres Szent László-legendát ábrázoló XIV. századi freskót csodálhatunk meg. 1628-ban újabb támpilléreket építve megerősítették a templomot, de a 103 kazettából álló, festett födém is a reneszánsz korát idézi. A templom építészeti, művészettörténeti szempontból egyedinek mondható, de a felejthetetlen élményhez a helyi vezetés bája is nagyban hozzájárul.
Alsócsernátonban meglátogatjuk a szigorúan barátságos Haszmann Pali bácsi több mint skanzenjét, az egész Háromszék és Székelyföld értékeinek őrzőjét.
Fotószünet erejéig megállunk Eresztevényben, ahol kopjafarengeteget állítottak Gábor Áron emlékére, amely mára a magyarság emlékhelyévé vált. Az ágyúi közül egyetlenegy maradt fenn, mely sok viszontagság után a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van.
Dálnokon, a kaszákkal körbevett templomkertben a Dózsa György vezette felkelésekre emlékezünk. A nap végén érkezünk meg a Sepsiszentgyörgy központjában található szállásunkhoz, ahol a bejelentkezés után hangulatos székely vacsoránkat is elkölthetjük vagy egyénileg is felkereshetjük a helyi éttermek egyikét.”
3. nap: “A reggelit követően a hotelünk szomszédságában található Székely Nemzeti Múzeumot látogatjuk meg, ahol Gábor Áron ágyúi közül az egyetlen fennmaradt darabot is megtekinthetjük.
Ezt követőén egy egész napos fakultatív kirándulásra hívjuk vendégeinket. Első állomásként az erdélyi szász építészet jellegzetes emlékét, az UNESCO Világörökség részét képező prázsmári erődtemplomot keressük fel. Jellegzetes 15. századi gótikus stílusban épült, a kor hadászati építészetére jellemző védelmi elemeket használtak fel, úgy mint a lő- és szuroköntő résekkel ellátott külső erődfalat, gyilokjárót és a mély vizesárkot. A három emeleten elhelyezkedő 275 számozott kamra az ostrom idején Prázsmár lakóinak menedékéül szolgáltak, békeidőben pedig az egyes családok értékeinek, élelmiszereinek megőrzésére. Idegenvezetőnkkel bejárjuk a gyilokjárót, egy berendezett osztálytermet és egy festett bútorokkal berendezett szobát is. A XIII. századi, többször átépített gótikus keletelt templom ékessége, Erdély egyik legrégebbi oltára, az 1450 körül készült Szent Kereszt szárnyas oltár.
Továbbutazunk a közeli Brassóba, ahol megtekintjük a híres Fekete Templomot, amely a nevét arról kapta, hogy a város legnagyobb részét elhamvasztó brassói tűzvész gomolygó füstje kormozta feketére falait. Bejárjuk a város csodás főterét, amelynek arculatát a régi városháza uralja. Szabadidőben felvonó segítségével közelíthetjük meg a Cenk-tetőt, vagy kényelmesen megebédelhetünk az egyik étterem hangulatos teraszán. A szabadidő után rövidebb utazás révén érkezünk meg Törcsvárra, ahol a romantikus középkori várat tekinthetjük meg, amely a Drakula-legendáról vált hírhedtté. A programunk végeztével az esti órákban érkezünk vissza már ismerős sepsiszentgyörgyi szállodánkba, ahol közösen is elfogyaszthatjuk ízletes vacsoránkat, vagy egyénileg is beülhetünk a belváros éttermeinek egyikébe.”
4. nap: “A reggelink után bérelt buszunkkal a marosvásárhelyi repülőtér felé vesszük az irányt. Gyönyörű tájon keresztül érkezünk meg Segesvárra, ahol az UNESCO világörökség részét képező középkori várat és vártornyot tekintjük meg. A Petőfi Sándor tiszteletére állított eredeti szobrot 1916-ban, a román csapatok Erdélybe történő betörése miatt Budapestre menekítették, majd 1922-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Az eredeti szobor helyén 1959-ben állították fel a ma is látható mellszobrot.
A kora délutáni órákban érünk a repülőtérre. Menetrendszerinti járatunkkal, egyórányi repülés után érkezünk meg Budapest, Liszt Ferenc repülőterére.”
Megjegyzés: a programok megvalósulásának sorrendje a helyi (politikai) viszonyok függvényében módosulhat, esetleg el is maradhat.
