Mediterrán körutazásra hívjuk utasainkat kora tavasszal, ahol az időjárás március közepén már a közeledő tavasz illatát idézi. Végig járjuk a szlovén tengerpartot, körbe utazzuk az Isztriát, megnézzük hol raboskodott Sándor Mátyás, a monarchia idejét idézzük Abbáziában és Fiumében.
1.nap:
Kora reggeli indulásunkat követően rövid pihenőket tartva (természetesen nem maradhat ki a közkedvelt fánkos hely Trojanéban) utazunk Nagykanizsa, Maribor és Ljubljana útvonalon át az olaszországi Triesztbe, mely hazánkhoz legközelebb fekvő fontos kikötőváros Észak-Olaszországban az Adria és Szlovénia között. Püspöki székhely, illetve itt van a központja a híres magyar vonatkozású Illycaffé vállalkozásnak, a Generali Biztosítónak és a Lloyd hajózási társaságnak. 1918-ig a Monarchia része volt, az akkori építészeti stílusra utalnak a tengerparton és a városban sorakozó épületek homlokzatai. Rövid sétával mindenből kaphatunk egy kis ízelítőt, amit egy nyüzsgő olasz várostól várhatunk: római színház, diadalív, hatalmas terek, bevásárló utca, kávézók, teraszok, tengerparti korzó. Barangolunk az óvárosban, a tengerparti sétányon, majd megkóstolhatjuk az itt igen népszerű piadinát (lepénykenyér), amit sokféle sós és édes töltelékkel árulnak az utcán és az erre szakosodott bárokban.
Ezt követően Horvátország felé vesszük az irányt, és kora este a kellemes hangulatú egykori olasz (Cittanova), de Novigrad néven ismert tengerparti városkába érkezünk. A tengerpart közelében, sűrű fenyőerdő ölelésében található szállodánkban elfoglaljuk szobáinkat és némi felfrissülést követően elfogyasztjuk svédasztalos vacsoránkat.
2.nap:
Svédasztalos reggelink elfogyasztását követően keresztül utazunk az Isztrián, majd Abbázia érintésével a legnagyobb horvát kikötővárosba, Rijekaba, az egykori Fiumeba érkezünk. A 19-20. század fordulóján, az osztrák-magyar monarchia idején élte igazi virágkorát. Ezt a napunkat itt töltjük el. Az itt tartózkodásunk ideje alatt végig sétálunk a Korzón, ami a város főutcája, nem csak a helybéliek, hanem a turisták kedvelt találkozóhelye. Sokaknak itt kezdődik a napjuk és itt is végződik. A kávézókban, éttermekben mindig nyüzsgő az élet, akár nyár, akár tél van. Egymást érik a 19. század második felében épült szecessziós épületek, melyek vagy szállodák, vagy hivatalok. A szecessziós Óratorony végső alakját IV. Károly idejében nyerte el. Homlokzatán a kétfejű sas szimbolizálja a császári időket. Az Óratorony alatt áthaladva érjük el a Szent Vitus Székesegyházat, ami a város egyetlen barokk temploma a 17. század első feléből.
Délben indul végig a város főutcáján a karneváli parádé. Az első Rijekai karnevál 1982-ben volt, mely mostanra az ország legnagyobb farsangi karneváljává vált. „Soha ne add fel” – ez a mottója, mely összegzi mindazt, amit ez a karnevál képvisel. A város 1995. óta az Európai Farsangi Városok Szövetségének teljes jogú tagja, és Európa 500 legfontosabb eseményének a listáján szerepel. A menet a város főutcáján halad végig, a fő színpad a Városháza előtt található.
Szabad időnkben lehetőségünk lesz a karnevál forgatagában elvegyülni, nézni a díszes ruhákba öltözött felvonulókat, akikkel nem csak a főúton, hanem a mellékutcákban is találkozhatunk.
Késő délután indulunk hazafelé Károlyváros, Zágráb és Nagykanizsa érintésével az éjszakai órákban érkezünk vissza Budapestre.
Megjegyzés: a programok megvalósulásának.
