A Pesti Magyar Színház különleges kulináris ünneppé formálja az idei évadban A konyha című előadásokat. A március 21-i előadást most 20% kedvezménnyel megtekintheted!
Írta: ARNOLD WESKER
Fordította: Lőrinczy Attila
Rendező: LENGYEL FERENC m.v. Jászai Mari-díjas
- MAGI- JEGERCSIK CSABA
- MAX – SZŰCS SÁNDOR
- BERTHA - TÓTH ÉVA
- FRANK – HUNYADKÜRTI ISTVÁN m.v. (Jászai Mari-díjas)
- ALFREDO – TAHI JÓZSEF
- HANS – PAVLETITS BÉLA
- PETER – TAKÁCS GÉZA
- KEVIN – GÉMES ANTOS
- GASTON - KÁLID ARTÚR
- MICHAEL – TÓTH SÁNDOR
- NICHOLAS – ÁGOSTON PÉTER
- PAUL – FILLÁR ISTVÁN (Jászai Mari-díjas)
- RAYMONDO – RANCSÓ DEZSŐ
- CHEF – YU DEBIN
- MARANGO – EPERJES KÁROLY (Jászai Mari- és Kossuth-díjas, a nemzet művésze)
- ANNE – BENKŐ NÓRA
- DIMITRI – HORVÁTH ILLÉS
- FŐPINCÉR – SZATMÁRI ATTILA
- CSAVARGÓ – TORDY GÉZA (Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész, Kossuth-díjas, a nemzet színésze)
- MANGOLIS – SZŐKE RICHÁRD a.n.
- MONIQUE – BALSAI MÓNI (Jászai Mari-díjas)
- MOLLY – FIGECZKI VANDA a.n.
- VIOLET – BEDE FAZEKAS ANNA
- WINNIE – KADLÓT ZSÓFIA a.n.
- HETTIE – SCHMIDT SÁRA a.n.
- GWEN – KISS ANNA LAURA a.n.
- DAPHNE – GÁSPÁR KATA
- CYNTHIA – FRANK ÁGNES
- BETTY – TÓTH ZSUZSANNA a.n.
- JACKIE – FARKAS NÓRA a.n.
A történetről bővebben:
Harminc ember összezárva egy étterem konyhájában. Szakácsok, cukrászok, pincérnők, séf, tulajdonos és takarító – harminc különböző sors, különböző származás, de egy cél mindenekfölött: hogy a vendég maradéktalanul elégedett legyen. Wesker konyhája úgy működik, mint egy laboratórium: kicsiben modellezi a társadalom működését, ahol mindig meglesznek a főnökök, mások pedig örök életükre beosztottak maradnak. Ám egy ilyen, hibátlannak és óramű pontosságúnak tűnő rendszerben elkerülhetetlenek az összetűzések. Hőseink hús-vér emberek, akik szeretnek és gyűlölnek, simogatnak és marnak, meghunyászkodnak és lázadnak, azaz olyanok, mint akármelyikünk: csupán próbálnak boldogok lenni.
Az angol drámaíró immár klasszikussá vált remekművében az emberi természet egyszerre csodálatos és félelmetes rajzát látjuk. Ebben a pattanásig feszült hangulatú világban nem lehet megjósolni, hogy mi fog történni: megtalálják-e egymást a szerelmesek, kibékülnek-e a vitatkozók, vagy egymás torkának ugrik mindenki. Ezért A konyha olyan, mint egy vérbeli krimitörténet.
Ugyanakkor A konyha ízig-vérig színházi darab is: pompás szerepeket kínál a társulat tagjainak, sőt, igazi bravúralakítások lehetőségét nyújtja. A színészeknek mélyre kell ásniuk karakterük elemzésében, de precízen meg kell tanulniuk egy tömegkonyha működésének mechanizmusait is. Hogyan kell leadni a rendelést, miből áll a hollandi mártás, milyen késeket használ a húsos, milyen serpenyőben készül a laposhal – csupa olyan ismeret, amit el kell sajátítani ahhoz, hogy a konyha tökéletesen üzemeljen és a színházi illúzió teljes legyen.
A különleges színházi kalandhoz jó étvágyat kívánunk!
FÓKUSZBAN A SZERZŐ: ARNOLD WESKER
Sir Arnold Wesker (1932-), mind a mai napig az egyik legtöbbet játszott angol drámaíró, London Stepney kerületében született. Orosz-zsidó származású apja szabóként, magyar felmenőkkel is rendelkező anyja szakácsként dolgozott. A második világháborút szülővárosában élte át, 1948-ban azonban abbahagyta az iskolát, és számtalan különböző állást vállalt, így volt konyhai kisegítő és cukrász is – s ezeket a tapasztalatait kiválóan be tudta építeni A konyha című darabjába. 1950-ben besorozták a Royal Air Force, azaz a Királyi Légierő kötelékébe, de az ’50-es évektől már tudatosan készült az írói pályára; ösztöndíjakra pályázott és egyre több helyen jelentek meg írásai, melyek között nemcsak drámákat, hanem újságcikkeket, esszéket, sőt, később novellákat és verseket is találunk.
Első, ’50-es évek végén írt színművei (Chicken Soup with Barley; Roots; I’m Talking About Jerusalem) egy trilógia részei, és Wesker már ezekben kidolgozza az ún. „kitchen sink”, azaz kb. „konyhai mosogató”-dráma alapelveit. A különleges műfaj fő jellemzője a már-már tökéletes pontosság, valósághűség a tárgyi világ és a történet körülményeinek leírásában. Wesker színpadi hősei úgy dolgoznak-közlekednek a világban, mint bármely hétköznapi ember: a jól ismert tárgyakat használják, az aktuális társadalmi és magánéleti problémákról diskurálnak, azaz egész életüket úgy rendezik be, mint bármelyik ’50-60-as évekbeli, többnyire alsó középosztálybeli, keményen dolgozó Englishman.
Ehhez a valósághűséghez nemcsak élettapasztalat és személyes érintettség, de jókora bátorság is szükséges – Wesker és nemzedéktársai (az ún. „dühös fiatalok”) ugyanis vállalják, hogy kendőzetlen szókimondással a lehető legmélyebbre hatolnak a társadalmi jelenségek vizsgálatában, s így azzal is számolnak, hogy műveik megosztják majd a közönséget. Így történt ez Wesker leghíresebb darabjával, az 1959-ben bemutatott A konyhával is, amelyet hol felháborodva, hol rajongással fogadott a publikum, ám azt mindenki feltétel nélkül elismerte, hogy valami nagyon fontos és maradandó született az angol- és egyetemes színháztörténetben, Weskernek pedig a legnagyobb drámaírók közt a helye. A konyhát azóta is sikerrel játsszák világszerte, s a magyar közönség is több előadásban láthatta már.
Wesker a fent említett darabokkal együtt mintegy 50 színpadi művet jegyez, de verses- és novelláskötetek, tanulmányok és gyerekkönyvek is köthetők a nevéhez. Több tekintélyes művészeti intézmény, akadémia és alapítvány választotta tagjai közé, rangos kitüntetései közül pedig talán lovagi címe (2006) a legjelentősebb.
- Díszlet: SZABOLCS JÁNOS
- Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
- Zene: VECSEI LÁSZLÓ
- Mozgás: GYENES ILDIKÓ
- Videolátvány: TÖRÖK MARCELL
- Dramaturg: DERES PÉTER
- Audionarrátor: TÓTH CECÍLIA
- Súgó: DEME ZSÓFIA
- Ügyelő: CSEPELI SÁNDOR
- Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE
Kapcsolódj ki velem!