“Nemzeti gyásznapunkon az aradi 13 vértanú emléke előtt hajtunk fejet. Felkeressük a 169 évvel ezelőtt történt esemény két emlékhelyét, az aradi vértanúk emlékoszlopát, és az újra felállított Szabadság-szobrot. Sétálunk a Maros menti településen, majd a nap második felében az 1989-es romániai forradalom egyik hős városába, a Béga folyó partján épült Temesvárra látogatunk.”
“Kora reggeli indulásunkat követően Szeged és Makó érintésével a Maros két partján épült partiumi településre, Aradra érkezünk. Először a város főterén sétálunk, amelynek ma Szabadság tér a neve. A tér közepén állt egykor Zala György alkotása a Szabadság-szobor, melyet az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú és az elbukott szabadságharc emlékére állítottak 1890-ben. A szoborcsoportot 1925-ben elvitték innen, és csak 2004-ben állították fel ismét a volt Tűzoltó téren egy román nemzetiségű diadalívvel, amelyet ma már Megbékélés Park-nak neveznek. A főtéren érintjük az Új Színház épületét, melynek megnyitóján még Ferenc József is ott volt. Itt kezdte pályafutását többek között Medgyaszay Vilma, Jávor Pál, Urai Tivadar. A színházzal szemben áll a bécsi szecessziós stílusban épült Bohus Palota. Az egykori Fehér Kereszt, ma Ardeaul nevet viselő szálloda dísztermében Liszt Ferenc és az ifj. Johann Strauss is adott koncertet. Elmegyünk a Városházához, melyet még 1877-ben avattak fel és az 54 méter magas tornyába Svájcból hozatták az órát. Szomszédságában találjuk a 19. század végén épült Csanádi Palotát, melynek terveit Ybl Miklós építészműhelye készítette. Végül a 19. század közepén épült belvárosi református templomot is érintjük, ahol 1901-ben Horthy Miklós házasságot kötött. Körsétánk végén arra is lesz lehetőségünk, hogy ebédünket elfogyaszthassuk, és némi emléket is vásárolhassunk. Városnézésünket követően autóbuszunkkal elmegyünk még a Maros déli partján Mária Terézia uralkodás idején épült aradi várhoz, ahol a 13 hős tábornokot kivégezték. A vár közelében van az aradi vértanúk emlékoszlopa – „aradi Golgota”, melynek talpazatában külön kis ládákban a kivégzés 125. évfordulóján helyezték el tizenegy vértanú földi maradványát. Ezt követően búcsút veszünk a várostól.
A következő állomásunk a Bánság fővárosa, a Ceausescu-diktatúra megdöntésének egyik hős városa, Románia harmadik legnagyobb városa, Temesvár lesz. A város a nemzetek együttélésének mintapéldája is, hiszen magyarok, románok, németek, szerbek élnek itt békességben. Mária Terézia rendeletére telepítettek ide be több nemzetiséget, így lett az akkori Magyarország etnikailag egyik legszínesebb városa. Sétánk során érintjük az egykori Kossuth Lajos téren (ma Piata Unirii) álló 18. század közepén épült barokk katolikus dómtemplomot, elmegyünk a Püspöki Palotához, melynek egyes részei a 18. század elejéről származnak, de mai formáját csak 1891-ben nyerte el. Ferenc József is megszállt itt. A Bólyai utca sarkán található az a ház, melyben a neves matematikus lakott, és ahonnan hírül adta világraszóló geometriai felfedezését. Emlékét a ház falán felavatott emléktábla is őrzi, öt nyelven. A város másik nevezetes része az Opera tér vagy Lloyd sor, mai nevén Piata Victoriei. A tér egyik végén van az Operaház, ma Temesvári Nemzeti Színház épülete, míg a másik végén található az a 20. század közepén épült ortodox katedrális, amely napjainkban Románia legnagyobb ortodox temploma, és 1989 decemberében itt zajlottak a diktatúra elleni forradalom helyi megmozdulásai. A tér szélén áll a Hunyadi vár, amit Károly Róbert építtetett a 14. század elején. Hunyadi János élt itt családjával, és itt nevelkedett Hunyadi Mátyás. A várban található a Bánáti Múzeum, amely előtt azok az utcai villanylámpák vannak, amelyek az elsők voltak Magyarországon. A Béga folyó másik oldalán, a Mária téren találjuk azt a Mária szobrot, melyet azon a helyen emeltek Székely László tervei alapján 1906-ban, ahol a néphiedelem szerint Dózsa Györgyöt kivégezték. Az emlékmű hátoldalán magyar feliratot olvashatunk, melynek szövegéből kitörölték a „magyarok” szót. A közelében van az angol gót stílusban épült és 1902-ben átadott református templom, ahol Tőkés László is lelkész volt, és ahol 1989. december 16-án kipattant a romániai forradalom szikrája. A program végeztével késő délután hazaindulunk Nagylak, Makó és Szeged érintésével, így érkezünk meg Budapestre."
Megjegyzés: a programok megvalósulásának sorrendje a helyi viszonyok függvényében változhat. A határátkelések alkalmával hosszabb várakozási időre is számítani lehet.