1. nap: "Elutazás reggel 7 órakor a Blaha Lujza téri parkolóból. Első állomásunk Páka, ahol a híres fizikus, Öveges József szülőházával ismerkedünk meg. Szülőháza ma műemléki védelem alatt áll, ebben alakították ki 2011-ben az emlékházat. Az épületben találhatóak a professzor bútorai, személyes tárgyai, kísérletekhez használt eszközei. A csak előzetes egyeztetés után látogatható emlékházban a tárlatvezetések során be is mutatnak néhányat Öveges József egyszerűbb kísérletei közül. Öveges professzor neve és a hozzá kapcsolódó torzonborz, lobogó haj, gyermeki örömtől csillogó arc az 1960-as években népszerű televíziós műsorokban is feltűnt. Egyszerű kísérleteivel, közérthető magyarázataival gyorsan a nézők kedvencévé vált.
Ezután Csömödérre utazunk. A Csömödéri Állami Erdei Vasúté a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer. Érdekessége, hogy ennek mindössze a harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. Vonalai hangulatos településeken át haladnak, számos turisztikai látnivalót kötnek össze.
Innen Rádiházára igyekszünk, ahol a Kabala Ménest látogatjuk meg. Rádiháza Magyarország dél-nyugati részén, Zala megyében, a Balatontól 50 km-re, Tófej és Gutorfölde községek között helyezkedik el. A dombos-lankás erdőkkel övezett ősgyepes legelők kiválóan alkalmasak lovak tenyésztésére és tartására. 1912-ben Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte el itt a lótenyésztést, amelynek hagyományait ápolva működik ma a Kabala-Ménes KFT, közel 150 lóval. A KFT névadója a Rádiházán 1960-ban született fekete ügető mén KABALA (Uli – Babona), aki korának kimagasló képességű és eredményességű versenylova volt. 58 alkalommal állt starthoz: 30 x győzött, 20 alkalommal ért el helyezést. A lovakat meg lehet nézni az istállókban, de akár kint a legelőkön is, ahol szabadon van a ménes egész nap. Itt a természetes környezetükben lehet őket igazán jól megfigyelni.
Következő látnivalónk Söjtörön Deák Ferenc szülőháza. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja. Az emeleti szobákban a 18-19. századból származó bútordarabok, a Nádasdy-Mauzóleum hatását, a köznemesség olvasáskultúráját ismertető kamara kiállítás gazdagítják ezt a képet. A földszint egyik termében a Deák-család és Deák Ferenc emlékezete címmel, míg a másikban a háztartási gazdálkodásról tekinthető meg kiállítás.
Ezután Bak településre vezet utunk, ahol Makovecz Imre által megalkotott faluház fogad bennünket. Az intézmény 2010-ben egy nyertes TÁMOP program segítségével kezdte el felnőttképzési tevékenységét, jelenleg 3 akkreditált programmal rendelkezik, melyek 90 órásak: bionövény-termesztő, szobalány ismeretek német kommunikációval és parkgondozó. Az ÁMK 2012 januárjában szerezte meg felnőttképzési akkreditációját. A tevékenységet 2 oktatóterem szolgálja: egy 4 számítógépes állomással és digitális táblával felszerelt a baki Faluházban, illetve egy 9 munkaállomásos digitális táblával felszerelt a Göcsej Kapuja Bak ÁMK baki általános iskola tagintézményében.
Kehidakustány felé folytatjuk utunkat, a Deák kúriába. Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait.
Zalaegerszegen ezen a hétvégén kezdődik a 3 napos „Országos Vadpörkölt és Borfesztivál – zalai teríték 2018” címmel. A városban 16.00 órától szüreti felvonulás kezdődik. A programok a belvárosban hat helyszínen zajlanak: a fesztivál központi témájához kapcsolódva vadászati divatbemutatót, vadászkutya-felvonulást is tartanak, valamint interaktív játékokat, sportversenyeket szerveznek. Idén már 70 társaság jelentkezett, hogy szívesen állna a bográcsok mellé. A versenyszabály szerint egyébként nemcsak vadpörköltet, hanem bármilyen vadból készült ételt elkészíthetnek a résztvevők.
Látogatásunk után a szálláshelyünkre utazunk. (2 éj)
2. nap: Ismerkedés Zalaegerszeg látnivalóival:
- Göcseji Falumúzeum: A tájegység népi építészetének értékeit reprezentáló épületeket a Zala folyó holtága és egy régi vízimalom köré telepítették.
A falumúzeumba a régi kisnemesi kúriákat – mely a Dunántúlra, de főként Zalára oly jellemző volt a XIX. század elején – idéző, fogadóépületen keresztül lehet bejutni. Ezt 1996-ban építették. A huszonkét településről idehozott 40 épület sajátos falut alkot; az egykori Göcsejt idézi a hagyományos paraszti gazdálkodással, állattartással, s a göcseji ember használati tárgyaival. Mindez a XIX-XX. század fordulójának környezetében, hangulatában.
- Azáleás-völgy: Az egzótákat eleinte kísérleti jelleggel telepítették be a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. Az örökzöld-gyűjteményben megtalálható a kolorádói jegenyefenyősor, csoportba ültetett mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld és kékduglasz, valamint tuják.
- Göcseji Múzeum: A jelentős néprajzi és régészeti anyaggal rendelkező múzeumban látható a Kisfaludi Strobl-gyűjtemény. Másik, történeti kiállításának címe: Központok Zala megyében.
Kisfaludi Strobl Zsigmond a XX. századi magyar szobrászat jeles alakja. Szobrai Európán kívül is megtalálhatók. A két világháború között az angol arisztokraták, sőt a királyi udvar is a megrendelői közé tartozott. 1931 és 1937 között több alkalommal dolgozott Angliában, portrét készített többek között Erzsébet hercegnőről (aki ma II. Erzsébet néven Nagy-Britannia uralkodója) és G. B. Shaw-ról, aki azt írta a portréjáról küldött fotóra: Jobb, mint az eredeti. Kisfaludi Strobl a Zala megyei Alsórajkon született – innen a kötődése a térséghez. 1970-ben Zalaegerszeg díszpolgára lett. 1975. augusztus 14-én hunyt el Budapesten. Végakarata szerint művészi hagyatéka Zalaegerszegre került, melyből a Göcseji Múzeum állandó kiállítást nyitott. A múzeumhoz csatlakozik a Finnugor Néprajzi Park, ahol a finnugor népek építészetét, életmódját mutatják be, elsőként a hanti és manysi szálláshelyeket. Ez volt az első magyar regionális szabadtéri múzeum, 1968-ban nyitotta meg kapuit.
- Zsinagóga: Az 1904-ben épült, keleti díszítőelemeket is magában foglaló, eklektikus épület ma a város Hangverseny- és Kiállítóterme. Színes ablaküvegein beáramló fény sajátos hangulatot kölcsönöz tágas belső terének.
- Római katolikus templom (Mária Magdolna)
Az 1750-60 között épült barokk plébániatemplom 44 méter magas tornyai már több mint két évszázada jelzik a város központjának irányát, és nyolc órája mutatja az időt. Évszázadok óta itt volt a város központja; itt lehetett az a közeli – a Zala folyó mocsarából kiálló – sziget vagy félsziget, ahol az első település létrejött. A templomot a mezőváros akkori földesura, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette. Az építőmester valószínűleg Tierhardt József volt. A homlokzaton az építtetést kezdő Bíró Márton és a befejező Koller Ignác veszprémi püspökök címerei láthatók, alattuk két szent kőszobra.
3. nap: Reggeli után folytatjuk zalai felfedező-körutunkat.
Először Egervárt keressük fel. Az egervári várkastély Magyarország egyik legépebben megmaradt, tiszta formájú, szabályos négyszög alakú, négy olaszbástyás késő reneszánsz stílusú várkastélya. Az épületet egy nagyszabású projekt során igényesen felújították, és egy, hazánkban egyedülálló reneszánsz látogatóközpontot alakítottak ki falai közt. Elődje egy mocsárvár volt, amelyet először egy 1288-as oklevélben említenek. A Nádasdy Tamás – későbbi országbíró, majd nádor – birtokába került várat, apja, Nádasdy Ferenc építtette újjá. A vár 1539-1569 között kapta mai reneszánsz formáját, ezzel az építkezéssel alakult ki a kastély ma ismert, jellegzetes reneszánsz tömbje. A négyszárnyú, belső udvart körülzáró, sarkain négy ó-olaszbástyás erődítmény 1569-ben készült el. A várkastélyban Magyarország egyik első okostelefonos látogató-vezetési rendszerét alakították ki. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés 20 állomáson keresztül mutatja be az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet. Azok a látogatók, akik több információt szeretnének megtudni egy-egy kiállítás tematikájáról, a kiállításokon elhelyezett interaktív érintőképernyős terminálokra feltöltött anyagokból tudnak tájékozódni.
Ezután Böde településre indulunk, egy kis zsákfaluba, amelynek bejáratánál szinte őrt áll a hosszú idők emlékét őrző Szent Mihály templom. Nyugati kapuját gazdag kőfaragás díszíti. Fonatos timpanondísze a honfoglalás kori szíjvégek mintázatát illeszti a félköríves ajtókeretre. A timpanon belsejét a bárány foglalja el a kereszttel, amely mellett még egy másik állat körvonalai is fölfedezhetők. Tovább menve a falu felé, majd ismét letérve jobbra titokzatos helyre érkezünk. Sokan állítják, hogy itt valamiféle pozitív sugárzása van a Földnek, azaz a hely afféle kis energiadombként működik. Állítólag az itteni sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi és lelki egyensúlyt. Hogy valós-e mindez a népi megfigyelés, döntse el mindenki maga, az biztos mindenestre, hogy a területen csodás béke honol és messze ellátni a kis dombról, jól járja a szem körben Zala tájait. Egy sétát mindenestre megér.
Következő állomásunk Zalalövő, ahol rézkori termékenység istennők kerültek elő a régészeti kutatások alkalmával. A lelőhely a Zalalövő külterületéhez tartozó Kisfernekág Morvának nevezett dombvonulatának egyik magaslatán helyezkedik el, melyet délről a Keresztúri-patak határol. A terület az elmúlt évtizedekben nem állt mezőgazdasági művelés alatt, egy részét erdő borította, másik részét legelőnek használták, ezért már a felső humuszréteg gépi eltávolításakor töredékes kőbalta és nagyméretű edények oldaltöredékeire bukkantak. A leletanyag alapján az egykori településrészlet a középső rézkori (Kr. e. 4000 – 3600/3500) Balaton-Lasinja és tűzdelt barázdás kerámia kultúrájához köthető. A feltárás kiemelkedő jelentőségű leletei a gondosan megformált, termékenység istennőt ábrázoló töredékes agyagszobrocskák, melyeken a hangsúlyos női nemi jelleg mellett – mell, fenék– az egykori ruhaviselet és testfestés nyomai is jól kivehetőek.
Innen Türje templomához igyekszünk. Magyarország egyik legkorábbi és szinte teljesen épen maradt premontrei apátsági műemléktemploma Türjén található. A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, ritka példája az Árpád-kori téglatemplomoknak. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. A templom északi oldalához kolostort is építettek még a XIII. században, amely azonban 1547-ben leégett, és nem is építették újjá, hanem erőddé alakították át a monostort, a veszprémi végvári rendszer része lett, egészen a török veszély megszűntéig. A ma is meglévő barokk rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. A templom freskóit és a mellékoltárok képeit 1761-63 között készítette Dorffmeister István. Az 1900-as renoválás során a freskók megújultak, de a mellékoltárok képeit a szombathelyi rendházba vitték. Nyers téglafelületű nyugati homlokzatát és tornyait Lux Kálmán 1920-21-ben restaurálta, a barokk kori felújításkor készült homlokzati vakolat-architektúra alól feltárta az eredeti ablaknyílásokat.
Utolsó látnivalónk Kallósd Árpád-kori temploma. Fő nevezetessége a román stílusú Szt. Anna körtemplom (rotunda), amely a 13. században épült. Mivel a település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhöz közel terült el, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom jól mutatja eredeti állapotát. A kő alapzaton téglából épült falak állnak, amelyeket kúposan kialakított harang alakú lemeztető fed. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn elhelyezett függőleges sávok, lizénák tagolják. A délnyugati oldalon lévő bejárat mellett félköríves ablakok vannak a falba vágva. Az ősi kerek alaprajz, a külső lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola mind a román építészeti korban készült épületről tanúskodnak és a XIII. század közepére utalnak."
